Állatvilág
Cápa
Dinoszaurusz
Dinoszaurusz2
Dinoszaurusz3
Elefánt
Fóka
Halak
Hattyú
Háziállatok
Krokodil
Kutya
Láma
Lepkék

Macska
Madarak
Majmok
Medve
Mókus
Nagymacskák
Nyúl
Orrszarvú
Pingvin
Rozmár
Teve







                                                      animalshow


Az emberszerűek vagy emberszabásúak (Hominoidea) a főemlősök (Primates) rendjének egy öregcsaládja. Az ide tartozó fajokat a Homo nem, azaz az emberek, kivételével az emberszabású majmok névvel is illetik.
A csimpánzok és a gorillák a trópusi Afrika erdeiben, az orangutánok és a gibbonok pedig Délkelet-Ázsia trópusi őserdeiben élnek (az orangutánok csak Borneó és Szumátra szigetén). Az emberszabású majmok összes faja veszélyeztetett: vadászatuk vagy élőhelyük pusztítása miatt.


 animalshow


Az emberszabású majmok összes faja meleg égövi erdőkben él, (a gorillák kivételével) sokat tartózkodnak fákon. Testalkatuk ennek megfelelően a következő jellegzetességekkel rendelkezik:
* nincs farkuk,
* törzsük rövid és lefelé szélesedik,
* felső végtagjuk hosszabb, mint az alsó,
* tudnak két lábon járni, de általában négy lábon közlekednek, vagy a fákon függeszkedni (gibbonok).


                     animalshow



Erős nemi dimorfizmus jellemzi őket: vagyis a hímek általában jóval (az orangutánok és gorillák esetén kétszer) nagyobbak a nőstényeknél. Agytérfogatuk 360-400 ml között változik (a nőstényeké kisebb, mint a hímeké – a gorilláké mintegy 100 ml-rel nagyobb), ami valamivel kisebb, mint az egykor élt Australopithecus-fajoké. A nőstények kb. 8 hónap vemhesség után szülnek meg egy, ritkábban kettő utódot.


 animalshow



Életük, mindennapjaik tanulmányozása rendkívüli mértékben hozzájárult legközelebbi rokonaink, sőt magának az emberré válás folyamatának jobb megértéséhez. A csimpánzokat Jane Goodall, a gorillákat Dian Fossey, az orangutánokat pedig Biruté Galdikas tanulmányozta. Az emberszabású majmok növényevő állatok, de a csimpánzok – ha szerét ejthetik – csoportosan vadásznak kisebb állatokra. Nagy újdonságnak számított a tudományos világban a csimpánzok más csoportbeliek elleni szervezett agressziója, amelynek során többen halálosan megsebesítenek egy másik csoportba tartozó fajtársat.


 animalshow


Emberszerűségük miatt sok tudós, sok művész (sok mecénás) és úgy általában sok ember érdeklődését felkeltették már, és ez így van napjainkban is. Sok valós vagy kitalált emberszabású tett szert komoly hírnévre.


                  animalshow


Az emberszabású majmok feltételezett őseinek, a Propliopithecidae családnak a tagjait az egyiptomi El Fayum mélyföld 30-35 millió éves oligocén rétegeiben találták meg (Aegyptopithecus, Propliopithecus). Az Aegyptopithecus fákon élő állat volt, testtömege 7 kg, agytérfogata 30 ml körül lehetett.A korai miocénre (18-20 millió évvel ezelőtt) az éghajlat szárazabbá válása miatt az emberszerűeknek (Hominoidea) számos neme alakult ki Afrikában: Proconsul, Morotopithecus, Rangwapithecus, Nyanzapithecus, Afropithecus, Turkanopithecus. A Proconsul africanus tömege mintegy 11 kg, agytérfogata pedig 167 ml lehetett.


           animalshow


A középső miocénben (kb. 15 millió évvel ezelőtt) Afrika és Eurázsia között szárazföldi kapcsolat jött létre, így a korai emberszabású majmok a mai Arábián keresztül eljutottak Ázsiába és Európába. Az első európai emberszabású majmok a Griphopithecus-ok voltak; de valamivel később (10-15 millió évvel ezelőtt) már megjelentek a hominidák első képviselői, a Dryopithecus-ok is. Utóbbi nembe tartoznak a híres rudabányai leletek is. Ezen fajok példányai már közel csimpánzméretűek voltak. Csontozatuk arra utal, hogy elsősorban a fákon függeszkedve töltötték az idejüket.Az emberszabású majmok első ázsiai leleteit Indiában, Pakisztánban (Sivapithecus, Giganthopithecus), Kínában (Lufengpithecus, Giganthopithecus) és Törökországban (Sivapithecus) találták meg. Koruk mintegy 12 millió év. Feltehetően a Sivapithecus lehetett a mai orangutánok őse.


 animalshow


Afrikában az emberfélék és az emberszabású majmok fejlődési vonala a miocén során válhatott el egymástól, mintegy 6-8 millió évvel ezelőtt. Ennek oka feltehetően az volt, hogy mintegy 12 millió ezelőtt alakult ki a Kelet-Afrikában az észak-déli irányban végighúzódó árokrendszer, a Nagy-hasadékvölgy (Great Rift Valley), amely elzárta Kelet-Afrikát a nedves légtömegek elől, így ott a korábbi összefüggő erdőségek széttöredeztek: erdőfoltokból, ligetes és cserjés területekből álló területek alakultak ki. Addig Afrikát kelettől nyugatig összefüggő erdőségek borították. A hasadékvölgy kialakulása kettős következménnyel járt: egyrészt állatpopulációkat választott ketté; másrészt pedig változatosabb ökológiai viszonyokat hozott létre (hűvösebb, erdős fennsíkok ill. forró, száraz alföldek), amelyek köztudottan az evolúció gyorsítói.


                                 animalshow


Yves Coppens francia antropológus szerint a Nagy Hasadékvölgy szerepet játszott az emberfélék és az emberszabású majmok további fejlődésében: a nyugati (csapadékosabb, erdei környezetben élő) populációk leszármazottai a mai emberszabású majmok; míg a keleti (szárazabb, nyíltabb területeken elő) populációkból fejlődött ki a mai ember leszármazási vonala. Az események ezen feltételezett láncolatát nevezte Coppens „East Side Story”-nak. Az elképzeléssel összhangban vannak a tények is: mivel korai emberfélék maradványait eddig csak Kelet-Afrikában találták meg és az elválás hozzávetőleges idejét molekuláris biológiai vizsgálatok is megerősítik.

 animalshow


      animalshow


     animalshow


A molekuláris biológiai vizsgálatok azon túl, hogy megerősítették a főemlősök korábban megállapított rokonsági fokait, lehetővé tették annak megbecslését, hogy az egyes fajok közös ősei mikor élhettek. Ennek alapja az ún. „molekuláris óra”. Az elgondolást E. Zuckerkandl és L. Pauling írta le 1962-ben. Alapja az a feltételezés, hogy a fehérjék változása az evolúció során az időben közel egyenletes. Ha tehát ismerjük két faj valamely fehérjemolekulái között különbséget és a változás mértékét, akkor ezekből meghatározható az elválás hozzávetőleges időpontja. A pontosabb eredmények miatt több fehérjét és a DNS-t is szokták vizsgálni.


                                                                                             animalshow






www.animalshow.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!